Mikor kizárt az elbirtoklás? Több olyan érdeklődés érkezik hozzánk, aminek az a célja, hogy pontosítsuk az elbirtoklás kizártságát.
Az elbirtoklás kizárt a Ptk. szerint, ha valaki bűncselekménnyel jutott a dolog birtokához. Ez logikus, hiszen ha a tolvaj ellop valamit, majd megtartja hosszú ideig, nem lenne méltányos, hogy tulajdonossá váljon.
Éppilyen logika alapján aki – bár nem követett el bűncselekményt –, de egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott hozzá a dologhoz, szintén nem lehet tulajdonos, ezeket a tisztességtelen módszereket, helyzeteket nem honorálja a polgári jog.
A méltánytalan helyzetek mellett kizárt az elbirtoklás akkor is, ha ingatlanról van szó és a föld nem megosztható, viszont az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére állnak fent. Ez gyakran elképzelhető eset, a föld a gyakorlatban nem egy puszta szelet egy térképen, hanem természetes vagy épített határokkal zárt, nem feltétlenül egységes ingatlan, így könnyen elfordulhat, hogy az elbirtoklás feltételei ugyan fennállnak, de csak a föld egy részére. Így szintén nem volna megfelelő hozzáállás a polgári jog szempontjából, ha kedvezőbb helyzetbe hozná az elbirtokló felet annál, mint ami a tényállásból következik. A föld megoszthatósága márpedig rengeteg egyéb körülménytől is függ (építési övezeti határok, közös tulajdon – ennek bővebb kifejtését lásd itt, stb).
Szót kell ejtenünk még az elbirtoklási idő nyugvásáról és az elbirtoklás megszakadásáról, illetve arról az esetről, ha valamilyen feltételnek nem (vagy még nem) felel meg a tényállás és a birtokló személy.
Abban az esetben, ha valamilyen feltételnek nem felel meg az elbirtokló, akkor még nem teljesül a tényállás. Ha valamilyen feltételnek nem is fog megfelelni, akkor soha nem következhet be az esetében az elbirtoklás. Pl. nem birtokolja sajátjaként, ilyen lehet, ha valaki más jogcímen birtokol, és ennek végig a tudatában van: pl. bérli a dolgot vagy haszonélvezeti jogosultként használja.
Ha az elbirtoklási idő nyugszik, akkor az alatt az idő alatt az elbirtoklás nem következik be és ezt követően egy éven keresztül sem történhet ez meg. Az elbirtoklási idő akkor nyugszik, ha a tulajdonos nincs abban a helyzetben, hogy a jogait gyakorolja (és ez a helyzet menthető okból alakul ki: tehát a tulajdonost valami rajta kívüli tényező akadályozza a birtoklásban). Ilyen, ha a tulajdonos kómában van vagy más olyan külső ok miatt nem gyakorolja a jogait (a birtoklás jogát), ami őt kívülről akadályozza a jogai gyakorlásában és ő ebben a körülményben vétlen. A jog ugyanis nem akarja kedvezőtlen helyzetbe hozni azt a tulajdonost, akinek eleve a lehetősége sincs meg a birtoklásra.
Ha az elbirtoklás megszakad, a megszakadást okozó körülmény elmúltával az elbirtoklási idő újraindul! Ilyenek a bírósági igényérvényesítés, a tulajdonosi jog gyakorlása vagy az is, ha a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti.
A fentiek tehát nem teszik eleve kizárttá az elbirtoklást, ugyanakkor az elbirtoklás megállapítása során figyelembe kell venni azokat.
